Tárolórendszerek
Tárolórendszereket sokáig szinte kizárólag a nagyvállalatok használtak, manapság
azonban már kisvállalatok is hozzájuthatnak eme fejlett technológiához.
Mint ahogy nevükből is kiderül, ezen eszközök alapvetően egyetlen célra vannak
kifejlesztve: adatok tárolására. Egy-egy eszköz vezérlőegységekből áll, mely
gyakorlatilag egy speciális számítógép a célra kifejlesztett operációs rendszerrel,
valamint lemezekből és azokat tartalmazó elemekből.
A lemezek valamilyen RAID tömbbe szervezetten tárolják az adatokat, mely tömböknek
nemcsak a redundancia célja, hanem a nagyobb teljesítmény nyújtása.
A vezérlőegységek kialakítása tipikusan redundáns, összeségében egy tárolórendszerben
nincsen SPoF (Single Point of Failure), azaz egyetlen alkatrész meghibásodása
esetén is tovább tud működni, adatvesztés nem fordulhat elő.
A lemezek korábban tipikusan FC (Fibre Channel - üvegszálas) csatlakozásúak voltak,
azonban ma már szinte midnen modellben elérhetők a SATA lemezek (elsősorban
nagyobb mennyiségű adat gazdaságos tárolására, biztonsági mentésre), a belépő
szinten FC helyett a gazdaságosabb SAS lemezek találhatók meg.
A lemezterületek elérhetősége számos módon biztosított, eleinte blokk szintű eszközként
kerültek publikálásra a rendszerek felé (elsősorban FC, ma már nagyon terjed
az iSCSI, mely utóbbi költséghatékony
bevezetést tesz lehetővé), manapság azonban erősen terjednek a fejlettebb
szolgáltatást nyújtó eszközök, melyek alkalmasak fájlszerverek kiváltására
(NAS) - ezen utóbbiak természetesen a magasabb
szintű protokollokkal, mint például NFS és CIFS is elérhetők.
A Netalfa Kft. a piac és technológia vezető EMC és NetApp megoldásait kínálja.
Annak ellenére, hogy a helyi lemeztömbök után gyakorlatilag bármelyik tárolórendszer
előrelépést jelentHET, nem árt tüzetesen átnézni a kínálatot, hiszen a beruházás
több évre szól, egy rossz döntés miatt 1-2 év múlva újabb tárolórendszer
vásárolni nem gazdaságos.
Alább összeszedtünk néhány szempontot (a teljesség igénye nélkül), mely felmerülhet
tárolórendszer választásakor.
- Mekkora rendelkezésre állás érhető el?
Mivel tárolórendszer alkalmazása esetén kritikus fontosságú eszközről van szó
(minden lényeges adat rajta van), nagyon fontos a megbízhatóság/rendelkezésre
állás, melynek fő kritériuma a rendundáns vezérlő logika.
- Van-e NAS (bővítési) lehetőség?
Ha már adatok kerülnek tárolásra, idővel óhatatlanul felmerülhet annak igénye,
hogy a fájlkiszolgálókat is le lehetne váltani, hiszen mind egy tárolórendszer
mind az adatok tárolása, mind az elérésében nagyobb megbízhatóságot jelent,
de akár teljesítménybeli növekedésre is lehet számítani.
- Milyen típusú lemezeket tud kezelni?
Bizonyos alkalmazások nagy teljesítményt (FC vagy SAS lemezek), mások
elsősorban nagy tároló kapacitást (SATA lemezek) igényelnek. Célszerű olyan
tárolórendszert választani, mely legalább két fajta lemezt tud kezelni.
- Van-e deduplikációs lehetőség?
A tapasztalat szerint az adatok erősen redundánsak, deduplikációval akár
30-50% helymegtakarítás is elérhető.
- Elérhető-e QoS bővítmény?
Több párhuzamos rendszer esetén versengés alakulhat ki, azaz elképzelhető,
hogy kevésbé fontos rendszerek azonos teljesítménnyel kerülnek kiszolgálásra,
mint a fontosabbak.
- Van-e replikációs lehetőség?
Nem mindenhol van rá szükség, de könnyen előfordulhat akár katasztrófa
elhárítási céllal adatközpontok között, vagy akár adatközponton belül
biztonsági mentés és/vagy tesztelési platform céllal.
- Mik a bővítés, új generációra történő áttérés lehetőségei?
Ha egy gyártó külső beszállító termékeit forgalmazza saját név alatt, könnyen
előfordulhat, hogy az üzleti kapcsolat megszakadása miatt a termék következő
generációi nem lesznek kompatibilisek. Szintén probléma lehet főleg hasonló
esetben, hogy nem biztosított a bővítés, hiszen nincsen megfelelő eszköz
az adatok átmigrálására (ha szükség van egyáltalán migrálásra).
|